Videózás a nappaliban, számítógépes játékok a gyerekszobában, mégis hogyan lesz tökéletes Wi-Fi az egész lakásban? Számítógépektől az okostelefonokon át az okostévékig és konzolokig, egyre több otthoni szerkezet kér magának hálózati kapcsolatot. Ezt a legtöbb esetben rádiós formában képzelik el. Vegyük még ehhez hozzá a különböző digitális asszisztenseket és más, okosotthonos rendszereket, és máris láthatjuk, hogy ezeknek a végpontoknak a növekvő száma pillanatok alatt túlterhelik a korábban még elfogadhatóan működő rádiós hálózatokat.
Ehhez ráadásul hozzájárul az is, hogy az ilyen hálózatok száma is nő. Városi környezetben nem ritka, hogy egy pontban 10-15 WLAN is elérhető, melyek persze kölcsönösen zavarják egymást. Az eredmény? Kimaradások, akadozások, gyenge minőségű videó, élvezhetetlen online játék és videós konferencia.
Tökéletes Wi-Fi az egész lakásban?
Az alábbi tippekkel mutatjuk, hogyan lehetünk úrrá a helyzeten!
Jobb kapcsolat pár lépésben
Egy vezeték nélküli hálózat teljesítményét már pár apró trükkel is jelentősen javíthatjuk. Nem szükséges rögtön falakat vésni és hardvereket vásárolni.
Fontos a helyszín
Ha a WLAN router közvetlenül a kábeltévés vagy DSL modem mellett van, akkor jó eséllyel az előszobába került, messze az összes többi, hozzá csatlakozó szerkezettől. Ez pedig azt jelenti, hogy mire a jel átér az egész lakáson, addigra alaposan legyengül, ami kiváltó oka lehet a kapcsolati gondoknak.
Első feladatunk tehát az, hogy routerünket a lakás rádiós szempontból központnak nevezhető részén helyezzük el. Amennyiben a gyárilag kínált kábel ezt nem teszi lehetővé, vásároljunk hosszabbat. Legyen szó telefon-, koax vagy éppen Ethernet vezetékről, ezt a legtöbb elektronikai üzletben pár ezer forintért megvásárolhatjuk.
Természetesen a végpontokra is igaz, hogy a routerhez közelebb mozgatva őket javítjuk a vételt. Néha elég csak egy kicsit változtatni a helyükön, állítani az antennán vagy egy polccal odébb tenni őket, hogy drasztikus legyen a javulás. Ne feledkezzünk meg továbbá arról sem, hogy egyik rádiós eszköz sem szereti, ha egy szekrény legmélyére rejtik. Jobb, ha nyitott polcon, viszonylag magasan helyezzük el őket.
Víz és kő
Sok WLAN router és a régebbi, illetve olcsó végpontok még a népszerű 2,4 GHz-es frekvenciatartományt használják. Ez azonban már messze nem ideális az adatcserére. Egyrészt zsúfoltsága miatt, másrészt mert a víz remekül csillapítja.
A WLAN hálózatoknak tehát komoly akadályt jelenthetnek például az akváriumok, vízvezetékek, különböző háztartási gépek és egyes falak is. Különösen a beton okoz problémát, ebben ugyanis mindig van nedvesség. Ráadásul ezt sokszor kombinálják fémráccsal, ezek ketten pedig rendkívül hatékonyan fojtják el a rádióhullámokat. Ezen okokból kifolyólag sem javasolt a végpontokat és a routereket se a konyha, se a fürdőszoba közelébe telepíteni, valamint közvetlenül vasbeton falak mellé se tegyük.
Interferencia potenciális forrása lehet a padlófűtés is, sok vékony csővezetékével. Ezért a routereket nem érdemes ilyen szobákba telepíteni. A rádiójelek számára ugyan nem teljesen átlátszó az üveg sem, de ennek hatása elenyésző a kőhöz képest. Ablakokon keresztül tehát csekély az árnyékolás, a folyosókon, lépcsőházakban pedig szinte szabadon tudnak terjedni.
Minőség-ellenőrzés házilag
Okostelefonra és notebookra is elérhetőek olyan alkalmazások, melyekkel mi magunk is felderíthetjük lakásunk Wi-Fi lefedettségét. Az így nyert adatokra támaszkodva pedig nekiláthatunk az optimalizálásnak is.
Ne feledjük, hogy a jelerősség akár 90%-os ingadozást is muatathat egy szobán belül, ezért nem elég csak egy adott szobát vizsgálni.
Ássunk mélyebbre
Ha a térbeli optimalizálási lehetőségeket már kimerítettük, akkor további lehetőségeket kínál a router webes felhasználói felülete, ahol elvégezhetjük a megfelelő beállításokat.
Frekvencia: 2,4 vagy 5 GHz?
A legtöbb mai router és kliens a 802.11b/g/n és 802.11ac szabványokat ismeri. Előbbinél a 2,4, utóbbinál elsősorban az 5 GHz-es frekvenciatartomány a fontos. A magasabb frekvencia potenciálisan magasabb adatátviteli sebességet is lehetővé tesz, cserébe a hatótávolsága csekélyebb. Ami előny még mellette szól, hogy egyelőre kevesebb eszköz használja ezt a tartományt, így kisebb az esély az interferenciára.
Ugyanakkor nem érdemes minden készüléket átteni az 5GHz-es hálózatra, előtte vizsgálni kell itt is a rádiós jelek minőségét, mivel az 5 GHz-es tartomány rövidebb hatótávolságot biztosít. Ehhez két különböző nevű hálózatot kell létrehoznunk. Egyet a 2,4, egyet pedig az 5 GHz-es sávon. A hálózat neve az úgynevezett SSID, melyet a router megfelelő beállításában adhatunk meg.
Konfliktuskeresés
A WLAN hálózatok számára a 2,4 GHz-es tartományban 13, az 5 GHz-esben pedig 19 csatorna áll rendelkezésre. Sűrűbben lakott területeken – társasházakban, városközpontokban – gyakran előfordul, hogy egy csatornát több hálózat próbál meg használni. Különösen problémás a „népszerű” hatos csatorna, mely általában alapbeállítás a routereken a 2,4 GHz-es sávra.
A routerek webes beállítási felületén viszonylag könnyű megtalálni, hogy éppen melyik csatornát használják. Ahhoz, hogy saját Wi-Fi rendszerünknek jobb dolga legyen, válasszunk olyan sávot, amelyik a legkevésbé leterhelt vagy legalább a lehető legtávolabb van a sűrűn elfoglalt részlegtől.
Ismétlődő jelek
Ha az eddigi beállítások, router áthelyezése és csatornaoptimalizálás dacára még mindig problémák vannak a lakás lefedettségével, akkor nem marad más hátra, mint egy repeater azaz jelismétlődő beszerzése.
Ezek a jelismétlők a routertől érkező WLAN jeleket veszik, majd küldik tovább saját rádióadójukkal. Így az egész házban teljes lefedettséget biztosíthatunk. Sőt, hozzáférést kínálhatunk a kertben vagy a teraszon is.
A modern repeaterek beállítása általában gyerekjáték. Elég bedugni őket egy konnektorba, megnyomni rajtuk a WPS gombját, majd ugyanezt a gombot a routeren is és a kapcsolat néhány másodperc alatt felépül.
A megfelelő repeater
Ideális – de nem elvárás – ha a router és a jelismétlődő ugyanattól a gyártótól származik, ebben az esetben a legbiztosabb a sikeres együttműködés.
Mesh hálózat
A komolyabb jelismétlők sokszor önálló routerek, melyekhez a többi eszköz SSID és jelszó megadásával vagy éppen Etherneten át is képes csatlakozni. Ha viszont több ilyen készüléket állítunk csatasorba, gyorsan áttekinthetetlen lesz, hogy mi pontosan hova csatlakozik. Ráadásul még az átviteli sebesség is csökkenni fog.
Mobil eszközök esetében pedig előfordulhat, hogy hiába lenne jobb éppen egy másik adóhoz kapcsolódni, egy korábbi regisztráció miatt még mindig a gyengébb router felől várja a jeleket.
Egy mesh hálózatban ezek a problémák eltűnnek. Itt az úgynevezett node-ok és a mesht összefogó központi egység egy, a kliensek számára teljesen homogénnek tűnő WLAN hálózatot hoz létre. Azt, hogy otthoni eszközeink támogatják-e a mesht és ha igen, hogy kell ezt aktiválni, általában a kézikönyvekben találjuk meg.
Vezetékek a falban
Ha többszintes házban élünk, akkor könnyen előfordulhat, hogy a vasbetonnal megerősített födém áthatolhatatlan akadályt jelent a rádiós jeleknek. Ilyenkor használhatunk egy PowerLine adaptert a kapcsolat létrehozására.
A PowerLine a falban futó elektromos vezetékekekt használja a LAN csomagok továbbítására. Gyakorlatilag a 230 voltos váltóáramra „ülteti” rá a nagyfrekvenciás jeleket. Egyes változatok ezen felül még Wi-Fi adaptert is tartalmaznak, így minden további nélkül rögtön rádiós irányba is átjárást biztosítanak és mini hozzáférési pontként működnek a hálózaton belül.
Ezzel pedig könnyen leküzdhetjük az utolsó komolyabb akadályt is, minden szobában biztosítva a gyors hozzáférést és lefedettséget.
Vissza a blog cikkekhez