A villamos energia, illetve a földgáz augusztustól jelentősen emelkedő ára mindenkit húsbavágóan érint, ehhez jó lenne tudni, hogy mennyi áramot fogyasztanak eszközeink. A spórolás az utóbbi hetekben nagyon előtérbe került, nem véletlenül. Viszont ehhez azonban nem árt tudni, hogy egyes készülékeink mennyi áramot is fogyasztanak, min tudunk még fogni.

Az áram esetében körülbelül duplázódik a kWh-ban mért ár, a gáz ára pedig még meredekebben, körülbelül hétszeresére emelkedik. Ez az emelkedés olyan jelentős, hogy keresni kell a spórolási lehetőségeket. De vajon a sok lakásban megtalálható különböző elektronikus eszközök: a számítógépek, játékkonzolok, tévék és okoseszközök mennyi áramot fogyasztanak, és miként lehet esetleg ezen csökkenteni átépítés, napelemek, és radikális átalakítások nélkül is.

Hogyan tudjuk kiszámítani, hogy mennyi áramot fogyasztanak eszközeink?

Egy eszköz kWh-ban kifejezett fogyasztását a legegyszerűbben úgy lehet kiszámolni, hogy a dobozon megadott wattértéket elosztjuk ezerrel és felszorozzuk azzal az óraszámmal, amennyit egy hónap vagy év során dolgozik. Egy 100 wattos izzó, átlag napi 2 óra használat mellett például 6 kWh-t fogyaszt egy hónap – és 72 kWh-t egy év alatt. A nagyobb háztartási gépek kézikönyvében általában már kWh-ban van megadva a fogyasztásuk. Ebből a gyártók rögtön jósolnak is egy éves fogyasztást. Azonban ez nem ilyen egyszerű. Mivel a használat sűrűségében hatalmas különbségek adódhatnak. Elég, ha például egy 3 gyerekes család és egy egyedülálló személy között vizsgáljuk.

Mire érdemes figyelni?

Rengeteg olyan háztartási berendezés és IT-hez kapcsolódó eszköz akad, amely kikapcsolt, vagyis inkább „kikapcsolt” állapotban is fogyaszt némi áramot. Ezek egy sok modern kütyüvel rendelkező háztartás esetén a havi fogyasztás negyedéért is felelősek lehetnek. Ehhez pedig még az sem szükséges, hogy otthonról dolgozzunk.

Bár tényszerűen az időt LED-fényeivel állandóan kijelző mikrohullámú sütő is ide sorolható. De ez elenyészően kevés áramot fogyaszt nem úgy, mint a legtöbb helyen állandóan bekapcsolt állapotban levő nyomtatók, hangrendszerek, monitorok, valamint a számítógép különféle egyéb perifériái.

Külön kérdéskört jelentenek az évhosszat a fali aljzatba dugva hagyott hálózati adapterek. Ugyanis ezek akkor is használnak áramot, amikor éppen nem dolgoznak aktívan. Igaz, egyenként nem sokat. Egy, a telefon mellé adott 5 wattos iPhone-töltő 365 napon keresztül a konnektorba dugva körülbelül 1.5 kWh áramot pazarol el. Ami az emelt árak mellett is csak körülbelül száz forint költséggel jár egy év alatt.

Persze a legtöbb háztartásban nem csak egy ilyen töltő van a falba dugva. Ráadásul a nagyobb tabletekhez és laptopokhoz már nem is 5 wattos, hanem sokkal erősebb adapterek járnak. Amelyek energiafelvétele, ha nem is lineárisan emelkedik, de passzív állapotban egyre többet és többet fogyasztanak. Az energiavámpírok legszomjasabb képviselői azonban azok a berendezések, amelyek ugrásra készen várják, hogy végre bekapcsolják őket. A készenléti módban levő konzolok, az instanton funkciót használó tévék, a becsukott lap-topok és az „alvó” PC-k mind csökkentett módban dolgoznak ugyan, de így is észrevehető mértékű áramfogyasztásuk van. Érdemes ezekre figyelni és a legtöbb esetben nem indokolt használni ezeket a funkciókat, ugyanis meglepően sok pénzt lehet spórolni azzal, ha az Xboxot teljesen kikapcsoljuk, vagy ha nem hagyjuk éjszaka is bekapcsolva a PC-t.

Mennyi áramot fogyasztanak eszközeink pl. egy számítógép?

Fogas kérdés: mennyi áramot fogyaszt egy PC? Ezt nehéz megmondani, mivel ez nemcsak az adott hardverkombinációtól függ, de a használat módjától is. Szerencsére pusztán az, hogy egy 850 wattos táppal szerelt, játékra épített csúcs-PC-nk van, még nem jelenti azt, hogy az bekapcsolás után tényleg ennyit fogyaszt minden órában. Hanem azt mutatja meg, hogy ez a maximum energiafelvétele a gépnek, amit valószínűleg csak extrém helyzetben fogunk megközelíteni.

Ilyen extrém helyzetet lehet:

  • egy hardver igényes játék futtatása a lehető legjobb minőségben
  • videóvágás
  • grafikai munkálatok
  • kriptovaluta „bányászata”

Jó, ha tudjuk, hogy a processzorok túlhajtása jelentősen növeli azok áramfelvételét – arányaiban sokkal jobban, mint ahány százalékos gyorsulást sikerül elérnünk azzal. Mivel radikális eltérések vannak egy netezésre és cikkírásra használt gép, illetve egy játékra használt PC energiaigénye közt (még akkor is, ha azonos hardvert dolgoztatnak). Így nehéz lenne pontos adatokat adni, mivel minden egyes PC más és más igénybevétellel rendelkezik.

Az mondható el tájékoztató jelleggel, hogy:

  • egy Windowst futtató irodai lap-top 30-100 watt körüli áramigénnyel rendelkezik
  • egy átlagos irodai gép -> 100-200 watt körül fogyaszt
  • egy átlagos gaming PC -> már 400 wattra körül is fogyaszthat
  • egy több grafikus kártyát használó csúcsgép -> akár 600 watt fölött is fogyaszthat

Szerencsére ma már rengeteg fogyasztásmérő kapható, így akit mélyebben is érdekel, hogy konkrétan az ő gépe mennyi áramot fogyaszt, annak érdemes beruháznia egy pontosabb modellre. Amit viszont jó, ha tudunk, hogy a bekapcsolt, de „pihenő” PC-k energiaigénye jóval magasabb, mint gondolhatnánk. Ugyanis átlagosan a felét fogyasztják annak, amit normál használat, és harmadát annak, amit közepes igénybevétel során fogyasztanának. A legtöbbet és legkönnyebben tehát azzal lehet spórolni, ha teljesen kikapcsoljuk a gépet (és a monitorokat), amikor éppen nincs rájuk szükségünk.

Vissza a blog cikkekhez

Share Follow Share Tweet Email